Nem komedogén állítás: milyen vizsgálat és bizonyíték kell

A “nem komedogén” a bőrápolási címkék egyik legnépszerűbb és legkevésbé értett szava. A vásárlók úgy olvassák: „nem lesz tőle pattanásom”. A hatóságok úgy, hogy ez egy bizonyítékot igénylő állítás. Ha nem komedogén állítást tervez, ez az útmutató elmagyarázza, mit jelent a kifejezés, milyen bizonyítékot fogadnak el általában, és mit szeretne látni a biztonsági értékelő, mielőtt a csomagolásra kerül.

Röviden

Egy terméket akkor neveznek nem komedogénnek, ha nem várható tőle, hogy eltömíti a pórusokat vagy komedókat, vagyis a pattanást elindító mitesszereket és fehér mitesszereket idézzen elő. A kifejezésnek nincs meghatározása az uniós jogban, ezért kozmetikai állításnak minősül, és a termékhez és a megfogalmazáshoz illő bizonyítékkal kell alátámasztani. Egy „tisztának” tűnő összetevőlista nem elég. A szilárd bizonyíték általában egy erre a konkrét kérdésre tervezett vizsgálatból és egy jó biztonsági dokumentációból áll.

Mit jelent a komedogén?

A komedó egy eltömődött szőrtüsző. Elhalt bőrsejtek és faggyú halmozódnak fel, a tüsző elzáródhat, ami a pattanás első lépése. A komedogén anyag az, amely ezt a folyamatot elősegíti. Egyes összetevőkről, különösen a nehéz okkluzív olajokról, viaszokról és bizonyos sűrű bőrpuhítókról azt gyanítják, hogy magas koncentrációban ezt teszik, de hogy egy késztermék valóban okoz-e komedókat, az a teljes receptúrától, az adagtól, a bőrtípustól és a használat módjától függ.

Olvassa el ezt is Szemészetileg tesztelt: az állítás követelményei

Szabályozott állítás-e a „nem komedogén”?

Külön szabály nem vonatkozik rá, de az általános keretrendszer alá tartozik. Az 1223/2009/EK rendelet tiltja azokat a szövegeket és állításokat, amelyek olyan jellemzőket sugallnak, amelyekkel a termék nem rendelkezik. A 655/2013/EU bizottsági rendelet hat közös kritériumot állapít meg a kozmetikai állításokra: jogszabályi megfelelés, valódiság, bizonyítékokkal való alátámasztás, őszinteség, tisztességesség és megalapozott döntéshozatal. Itt a legfontosabb a bizonyítékokkal való alátámasztás: a felelős személynek megfelelő és ellenőrizhető bizonyítékot kell tartania a termékdokumentációban (PIF). A Bizottság műszaki útmutatója jogilag nem kötelező, de a hatóságok széles körben használják hivatkozásként.

Miért nem bizonyíték az összetevőlista és a komedogenitási skála

Sok weboldal 0-tól 5-ig terjedő pontszámmal sorolja fel az összetevőket a pórusok eltömésének lehetősége szerint. Ezek a skálák régebbi módszerekből erednek, gyakran állati bőrön végzettekből, és a tiszta anyagot írják le, nem az Ön késztermékét. Egy magasan pontozott összetevő ártalmatlan lehet alacsony koncentrációban egy jól kiegyensúlyozott termékben, egy csak alacsony pontszámú összetevőkből épített termék pedig mégis másként viselkedhet. A kozmetikumok állatkísérlete tiltott az EU-ban, így ezek a régi módszerek új bizonyítékhoz nem használhatók. A skálákat tervezési támpontként használja, soha nem alátámasztásként.

Milyen bizonyítékot fogadnak el általában?

• Klinikai vizsgálat emberi önkénteseken. Jellemzően zsíros vagy aknéra hajlamos bőrű önkéntesek használják a terméket több héten át, és egy vizsgáló új komedókat vagy mikrokomedókat keres, például az elváltozások megszámlálásával vagy kis follikuláris minta vételével. A felépítésnek, az időtartamnak és az alanyok számának meg kell felelnie az állításnak.
• Összehasonlítás kontrollal. Az eredmények meggyőzőbbek, ha kezeletlen területtel vagy referenciatermékkel vetik össze őket.
• Bőrgyógyászati felügyelet. Egy képzett vizsgáló és az etikai felügyelettel rendelkező írásos protokoll hitelessé teszi a vizsgálatot.
• Kiegészítő adatok. A biztonsági értékelő által végzett receptúra-felülvizsgálat és a jó tűrőképességi adatok erősítik a dokumentációt, de nem helyettesítik a komedogenitási vizsgálatot.

Az értékelője és a vizsgáló laboratóriuma megmondja, milyen felépítést fogadnak el az Ön állításának megfogalmazásához. A pontos protokollt jogszabály nem rögzíti, ezért megrendelés előtt egyeztessen.

Olvassa el ezt is Vegán és állatkísérlet-mentes állítások: mit mondhat

Hol illeszkedik a foltteszt, és hol nem

A foltteszt (patch teszt) azt ellenőrzi, hogy a késztermék irritálja-e a bőrt a vizsgálati körülmények között. Ez értékes tűrőképességi bizonyíték, és alátámasztja a bőrkompatibilitásra vonatkozó állításokat, de nem mutatja meg, hogy a pórusok tiszták maradnak. Az egyetlen 48 órás okkluzív foltteszt nem komedogenitási vizsgálat, és nem is mutatjuk be annak. Sok márka kombinálja a kettőt: a foltteszt tűrőképességi adatait és egy külön klinikai vizsgálatot a nem komedogén megfogalmazáshoz.

Először a receptúrát tervezze meg

A bizonyítás könnyebb, ha a receptúrát az állítást szem előtt tartva építik fel.

• Vizsgálja felül a gazdag olajokat, vajakat és viaszokat, és tartsa a mennyiségüket olyan alacsonyan, amennyire a textúra engedi.
• Zsíros és kombinált bőrre szánt termékeknél részesítse előnyben a könnyebb bőrpuhítókat.
• Ellenőrizze az illatanyag- és illóolaj-tartalmat, mert az irritáció ronthatja az aknéra hajlamos bőr állapotát.
• Győződjön meg a receptúra stabilitásáról, mert a szétválás vagy az oxidáció megváltoztathatja az érzetet és a viselkedést. Ezt a stabilitási teszt igazolja.
• Győződjön meg a megfelelő tartósításról, a vizet tartalmazó termékeknél challenge teszttel.

Gondosan válassza meg az állítás szövegét

A használt megfogalmazás határozza meg a bizonyítás szintjét. A “nem komedogén” konkrét kijelentés a pórusokról. A “zsíros bőrre fejlesztve” szándékról szóló kijelentés, és könnyebben alátámasztható. A “megelőzi az aknét” vagy a “kezeli a pattanásokat” orvosi hatásra utal, és kozmetikumnál kockázatos. Kerülje az olyan abszolút ígéreteket, mint az “soha nem tömíti el a pórusokat”, és ne sugallja, hogy a termék bőrbetegséget kezel. A címke minden nyelvi változatának ugyanazt kell mondania.

Olvassa el ezt is Klinikailag bizonyított állítás kozmetikumoknál: milyen bizonyíték kell

Mi kerül a termékdokumentációba

1. Az állítás pontos szövege a címkén, a weboldalon és a hirdetésekben.
2. A vizsgálati protokoll, az aláírt zárójelentés és a vizsgáló képesítései.
3. A tesztelt receptúra, nyilatkozattal arról, hogy megegyezik a forgalmazottal.
4. A biztonsági értékelő véleménye a CPSR-ben.
5. Megjegyzés arról, mikor kell felülvizsgálni a bizonyítékot, például receptúra-módosítás után.

Gyakori hibák

• Az állítás átvétele egy versenytárstól saját bizonyíték nélkül.
• Egy összetevőre vonatkozó beszállítói nyilatkozatra támaszkodás a késztermék tesztelése helyett.
• Prototípus tesztelése, majd a receptúra utólagos módosítása.
• Az állítás alkalmazása a teljes választékra, amikor csak egy termék került vizsgálatra.
• Az állítás használata a közösségi médiában a címkével azonos bizonyíték nélkül.

Gyakran ismételt kérdések

A “nem komedogén” ugyanaz, mint az “olajmentes”?

Nem. Egy termék lehet olajmentes, és mégis tartalmazhat más, pórusokat eltömítő összetevőket, egyes olajokat pedig jól tűr az aknéra hajlamos bőr. Mindegyik kifejezés külön állítás, és külön alátámasztást igényel.

Használhatom az állítást, ha az összes összetevőm alacsony pontszámú egy skálán?

Csak ez alapján nem. A skálák egyes összetevőket írnak le, nem az Ön késztermékét. Az értékelője a termékre magára vonatkozó bizonyítékot fog várni.

Az uniós piacon kell tesztelni az állítást?

Az állítást azon a piacon kell alátámasztani, ahol értékesít. Az emberi önkénteseken végzett vizsgálatok általában elfogadhatók, ha a protokoll megalapozott és dokumentált. Kérje meg az értékelőjét, hogy az Ön esetére erősítse meg.

Legfontosabb tudnivalók

• A “nem komedogén” kifejezésnek nincs jogi meghatározása; bizonyítékkal alátámasztandó állítás.
• Az összetevőskálák és a tiszta listák tervezési támpontok, nem bizonyítékok.
• A szokásos bizonyíték egy önkénteseken végzett külön vizsgálat; a foltteszt a tűrőképességet támasztja alá, nem a pórusok szabadon maradását.
• Illessze a megfogalmazást a bizonyítékhoz, és mindent őrizzen meg a termékdokumentációban.