Természetes kozmetikai tartósítószerek, amelyek tényleg működnek

A tiszta, növényi alapú imázsra törekvő márkák gyakran ugyanazt a kérdést teszik fel: mely természetes kozmetikai tartósítószerek védik valóban a terméket, és melyek mutatnak csak jól a címkén? Az őszinte válasz az, hogy a természet kevés kész megoldást kínál, a jogszabálynak saját álláspontja van arról, mi számít tartósítószernek, és hogy a rendszer működik-e, azt csak egy teszt mondhatja meg. Ez az útmutató elválasztja a reálisat a marketingtől.

A rövid válasz

Az EU-ban nincs jogilag meghatározott „természetes tartósítószer” kategória. A kozmetikum tartósítására használt anyagnak szerepelnie kell az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletének pozitív listáján, és e listás anyagok némelyike, például a szorbinsav, a benzoesav és sóik, természetazonos, és számos természetes szabvány elfogadja őket. A növényi kivonatok és az illóolajok önmagukban ritkán védenek egy vízalapú terméket, ezért a természetközeli rendszert egy listás tartósítószerből, egy ellenséges közegű formulából és jó csomagolásból kell felépíteni, és challenge teszttel kell igazolni.

Mit jelent a „természetes tartósítószer” a gyakorlatban?

A kifejezést lazán használják. Jelenthet a természetben előforduló anyagot, egy természetben előfordulóval megegyezőre előállított anyagot, vagy egyszerűen zöld imázsú összetevőt. A rendelet számára ez nem számít: a funkció a döntő. Ha egy összetevőt főként a mikrobiális szaporodás megállítására adnak hozzá, az tartósítószer, és szerepelnie kell az V. mellékletben a határértékeivel, terméktípusaival és figyelmeztetéseivel. A challenge tesztről szóló útmutatónk bemutatja, hogyan igazolják az eredményt.

Olvassa el ezt is EU-ban engedélyezett tartósítószerek kozmetikumokhoz: az V. melléklet

Mely listás tartósítószerek számítanak természetazonosnak?

Az V. melléklet több anyaga előfordul a természetben, de az egyenletes minőség érdekében ipari úton állítják elő. Ezek a természetes pozicionálásra törekvő márkák szokásos választásai:

• Szorbinsav és sói, főként az élesztők és a penészgombák ellen hatásosak.
• Benzoesav és sói, amelyek szintén savas formulákban működnek jobban.
• Szalicilsav, amelynek használati korlátozásai vannak, és nem minden terméktípushoz alkalmas.
• Dehidroecetsav és sója, gyakori a természetes irányultságú termékekben.
• Benzilalkohol, amely egyes növényekben megtalálható, de a kozmetikumokhoz szintetikusan állítják elő.

A természetes és bio tanúsítási rendszerek saját listákat állapítanak meg, és egyesek csak egy szűk tartósítószer-csoportot engednek meg, többnyire szerves savakat, sóikat és benzilalkoholt. Ha tanúsítást tervez, először ellenőrizze az aktuális szabványt, mert az engedélyezett lista a rendszerhez tartozik, nem a jogszabályhoz.

Miért nem elegendők a legtöbb természetes kivonatok

Sok illóolaj és növényi kivonat antimikrobiális hatást mutat a laboratóriumi tálban. Egy kész kozmetikumban a kép megváltozik. Egy vizet tartalmazó termék védelméhez széles hatásspektrum kell a baktériumok, élesztők és penészgombák ellen, olyan koncentrációban, amely a bőrön biztonságos, illatban és színben pedig elfogadható. Az illóolajokat gyakran olyan szinten kellene használni, amely irritál, erősen szagol vagy szenzibilizál, egyesek pedig illatanyag-allergéneket tartalmaznak, amelyeket a 2023/1545 EU-rendelet szerint fel kell tüntetni a címkén, így a biztonsági értékelésnek le kell fednie őket. Összetételük a betakarítástól és a beszállítótól is függően változik, ami tételről tételre kevésbé kiszámíthatóvá teszi a védelmet.

Ami működik: ellenséges közegű formula kialakítása

A legmegbízhatóbb természetközeli stratégia az, hogy a terméket nehéz élőhellyé tesszük a mikroorganizmusoknak, majd észszerű szinten hozzáadunk egy listás tartósítószert. A felhasználható elemek:

• Alacsony vízaktivitás. A vízmentes termékek, mint a balzsamok, olajok és púderek, jóval alacsonyabb kockázatot hordoznak, mint a krémek és testápolók.
• pH-szabályozás. A szerves savas tartósítószerek alacsonyabb pH-n a legaktívabbak, ezért egy enyhén savas formulának gyakran kevesebb tartósítószerre van szüksége.
• Nedvesítők és poliolok. A glicerin és a glikolok megkötik a vizet, és növelik az akadályhatást, amennyire a bőrérzet megengedi.
• Kelátképzők. A fémionok megkötésével gyengítik a mikrobákat, és fokozhatják más összetevők hatását.
• Csomagolás. A levegőmentes pumpák és a szűk nyílások használat közben kevesebb szennyeződést engednek be, mint a nyitott tégelyek.
• Higiénikus gyártás. A jó gyártási gyakorlat szerinti tiszta berendezések és víz csökkentik azt a terhelést, amelyet a tartósítószernek kezelnie kell.

Több akadály kombinálását gyakran „akadály” vagy „többakadályos” megközelítésnek nevezik. Ez nem szünteti meg a vizet tartalmazó termékek tartósításának szükségességét, de csökkentheti a szükséges mennyiséget.

Olvassa el ezt is Nanoanyagok a kozmetikai rendeletben: szabályok és bejelentés

Mi a helyzet a többfunkciós és erősítő összetevőkkel?

Az olyan összetevőket, mint bizonyos glikolok, glicerin-észterek és szerves savszármazékok, hidratálóként, oldásközvetítőként vagy olyan erősítőként értékesítik, amely a tartósítást is támogatja. Jogszerűek, ha valódi más funkciójuk van, és a teljes formuláról igazolt, hogy védett. Nem helyettesíthetik a listás tartósítószert, ha a cél a tartósítás, és ezt a beszállító prospektusa nem dönti el Ön helyett. A felelős személynek igazolnia kell a funkciót, a kész formulának pedig meg kell felelnie a teszteken. Kétség esetén kérdezze meg a biztonsági értékelőt, mielőtt a formulát egy erősítőre építi.

Hogyan igazolhatja, hogy a természetes rendszer működik?

Erre a challenge teszt szolgál. Tesztünk az ISO 11930:2019 vagy az USP 51 szerint zajlik: a terméket öt referencia-mikroorganizmussal oltják be, és a csökkenést 28 napon át követik. A természetes rendszereknél vegye figyelembe a következő szempontokat:

1. A végső formulát a végső csomagolásában tesztelje, ne egy laboratóriumi mintát más tárolóban.
2. Ha termékcsaládja van, a legkedvezőtlenebb változatot is tesztelje, például a legmagasabb víztartalmú vagy legmagasabb pH-jú változatot.
3. Ismételje meg a tesztet minden beszállító-, kivonat- vagy koncentrációváltás után.
4. Támassza alá a kész tétel mikrobiológiai minőségével és stabilitásvizsgálattal, mert a pH eltolódása idővel csökkentheti a tartósítást.

Az ISO 11930 szerint a teszt az A kritérium vagy a B kritérium alapján is teljesíthető, utóbbi általában kevésbé szigorú, és a jelentés megadja, melyik az irányadó. Kérdezze meg, melyik kritériumot használta a jelentés, és ez mit jelent az Ön terméke és piaca számára.

Állítások: mit mondhat és mit nem

A „természetes” és a „tartósítószer-mentes” állítások, így a 655/2013/EU rendelet vonatkozik rájuk: igaznak, bizonyítékokkal alátámasztottnak és nem megtévesztőnek kell lenniük. Az a termék, amely szintetikus azonos tartósítószert tartalmaz, nem írható le úgy, mintha nem lenne benne tartósítószer. Az ellenséges közegű formulával és listás tartósítószerrel védett termék továbbra is nevezhető gyengédnek, de a szövegezésnek egyeznie kell az összetevők listájával. Minden „természetes” megfogalmazást vessen össze a formulával, a hivatkozott tanúsítási szabvánnyal és a kereskedő elvárásaival.

Olvassa el ezt is CMR anyagok a kozmetikumokban: mi tiltott

Gyakori hibák a természetes tartósításnál

• Krémnél vagy testápolónál kizárólag illóolajokra vagy kivonatokra támaszkodni.
• Egy másik formula tartósítási rendszerét tesztelés nélkül átvenni.
• A pH figyelmen kívül hagyása, amely semlegesítheti a szerves savak hatását.
• Nyitott tégelyben értékesíteni, miközben a tesztet zárt tárolóban végezték.
• „Tartósítószer-mentes” megjelölés, miközben a formulában listás tartósítószer van.
• A challenge teszt kihagyása azért, mert az összetevők növényi eredetűek.

Gyakran ismételt kérdések

Tartósíthatok egy kozmetikumot kizárólag illóolajokkal?

Vizet tartalmazó termékeknél ez ritkán sikeres, és bőrbiztonsági, illetve allergénnel kapcsolatos aggályokat vethet fel. Vízmentes termékeknél a kockázat jóval alacsonyabb, de a kész termék minőségét ettől függetlenül meg kell erősíteni.

A természetes tartósítószer biztonságosabb a szintetikusnál?

Nem automatikusan. A biztonság az anyagtól, a koncentrációtól és a felhasználástól függ. A listás tartósítószert a határértékén értékelték, míg egy nem listázott természetes anyagot lehet, hogy erre a célra nem értékeltek.

Kell-e challenge teszt a természetes termékeknek?

Igen, ha vizet tartalmaznak. A challenge teszt azt mutatja meg, hogy a rendszer működik-e, függetlenül az összetevők eredetétől.

Legfontosabb tudnivalók

• Az EU-ban nincs természetes tartósítószer kategória; az V. melléklet pozitív listája dönti el, mi tartósíthat.
• A természetazonos szerves savak és sóik jelentik a reális, természetközeli választást.
• A kivonatok és az illóolajok önmagukban ritkán védik a vízalapú formulákat.
• Alakítson ki ellenséges közegű formulát, válasszon megfelelő csomagolást, és az eredményt challenge teszttel igazolja.